Írók az iskolában 2019. Félidős jelentés. ? Hol és hogy állunk. Ha akarsz, segíthetsz.

Szervusztok. Hétfő van, április 8-a, kicsivel ebédidő után. Éppen felhívtam az AFCN-t (Administraţia Fondului Cultural Naţional – Romániai Nemzeti Kulturális Alap). Mint ahogy tudjuk, az idei állami költségvetést nagyon-nagyon-nagyon későn fogadták el. Az AFCN a Facebook oldalán múlt héten tett kiírást ezzel kapcsolatban. Ma felhívtam őket, hogy megtudjam, mi a helyzet és mire számíthatunk. Nem tudják, mit mondjanak, még irányadóként sem, megpróbálnak minél hatékonyabban és operatívabban eljárni majd ha megérkezik a büdzsé a Kulturális Minisztériumtól. Az AFCN által társfinanszírozott projektek esete – általában – egészen jó, más intézményekhez vagy egyéb, projektek/kulturális programok rendelkezésére álló pályázási lehetőségekhez képest. A projektek leadásától kezdve, ami 90-95%-ban online működik, a részletfizetések hatékony intézésén keresztül az első részlet mennyiségéig. Az AFCN-től a teljes összeg akár 80%-át képezi az első részlet. És a projekt elején utalják. Eddig az évig. „Ez példátlan helyzet számunkra is” – mondták telefonon. Február és május között tíz író fog találkozni hat marosvásárhelyi líceum diákjaival. Mindegyik író legalább három irodalomórát fog tartani. Az „Írók az iskolában” nevű projekt szervezője a Podium Egyesület, főtámogatója pedig a Romániai Nemzeti Kulturális Alap (Adinistrația Fondului Cultural Național). Már hat író találkozott marosvásárhelyi középiskolák diákjaival. A csapatunk tagjai: Andrei Vornicu, Szakács Lehel, Miruna Lavinia, Szilágyi Panna, Valentin Covaciu és Szász Gyopár. Szeptemberben, mikor a projektet megírtuk, amíg megpályáztuk, s azóta is, jó néhány hibát vétettünk.

1. Azt hittük, hogy Lehel boldogul egyedül a magyar nyelvű PR vonalán. Lehetetlen lett volna. Mindannyiunknak munkahelye is van. Szerencsénk volt, hogy csatlakozott Gyopi is, de őt nem foglaltuk bele a projekt költségvetésébe. Így nincs, amiből megfizessük. Megértette, mi próbálkozunk. És örvendünk.
2. Amikor azon gondolkodtunk, hogyan fog lezajlani a projekt, nem vettük figyelembe, mennyi időnkbe fog telni a csapaton belüli kommunikáció. Effektív, hogy egymás között beszéljünk.
3. Nem lőttük be túl jól az időt, amit erre tudunk fordítani, figyelembe véve, hogy a munkahelyeink mellett egyéb projektekben és elfoglaltságokban is részt veszünk. Ezért nem sikerült annyira gyorsak lenni, mint amilyenek folyamatosan lenni szeretnénk, legalább egy kicsit, néhány dologgal mégis lemaradva.
4. Nem gondolkodtunk igazán komolyan szponzorokra és privát támogatókra. A gondolatmenetünk a következő volt: a költségvetést a lehető legszűkebbre vesszük, a második részletre hagyjuk a mi díjainkat, a 80%-ot megkapjuk a projekt elején, kitesszük saját zsebből a saját hozzájárulás egy részét, majd, mikor az utolsó részlet megjön, a fontos az, hogy valamelyest zéróban jöjjünk ki idén.
5. Nem beszéltünk elég emberrel. 2017-2018 folyamán, mielőtt elindítottuk volna a projektet, nagyon sok személlyel beszéltünk, ötleteket, tanácsokat gyűjtöttünk, és azt vizsgáltuk, hogyan működnek a hasonló projektek… Csakhogy azok között, akikkel tanácskoztunk, nem volt túl sok vállalkozó vagy marketingben és népszerűsítésben jártas ember. Ezért elkövettük azt a butaságot, hogy a költségvetésbe csak néhány banit írtunk be plakátnyomtatásra.
6. Podcasteket készítünk. A projektbe is beleírtuk, hogy fogunk készíteni. A költségvetésbe egy banit sem írtunk a podcastek elkészítésére vagy promoválására.
7. Nem gondoltunk arra, hogy mi történhet legrosszabb esetben. És kellett volna. Még ha minden ismerősünk, akinek volt vagy van az AFCN által társfinanszírozott projektje, azt is mondta, hogy szuperjó, arra rá kellett volna jöttünk, hogy a jelenlegi kormány… nem mintha nem tudtuk volna, hogy a kellemetlen meglepetések szolgáltatására szakosodtak.
8. Elkezdtünk könyveket vásárolni. Minden iskola könyvtárának, ahová meghívtunk írókat, egy könyvcsomagot adományozunk a 10 idei mehívott műveiből.
9. Még volna…

Mit csináltunk? Sikerült támogatást szerezni összesen 4050 lej értékben a REEA cégtől és Ligia Voro újságírótól. Ehhez hozzáadódtak a barátaink és mi magunk által az egyesületnek felajánlott adományok. A támogatásból és adományokból sikerült kifizetnünk a 6 író nettó honoráriumát, akik már találkoztak diákokkal. Könyveket vásároltunk 924 lejre. Szükség esetén szállást és szállítást fizettünk a meghívottaknak, összesen: 1035 lejt. Emellett még ott voltak a weboldalak fenntartási költségei. Nem vagyunk éppen zéróban, de még szükségünk van egy kis segítségre. És ha szeretnétek, segíthettek. Beszélhetünk telefonon, emailen keresztül vagy Facebookon. Az adataink megtalálhatóak az asociatiapodium.ro, illetve a bistos.ro (román nyelvű) és biztos.ro (magyar nyelvű) weboldalakon. Köszönjük a partnereinknek, a szponzorainknak és a barátainknak, akik támogatnak. A dolgok néha kicsit összebogzódnak, de nem annyira, hogy ne oldjuk meg, vagy hogy fennállna annak a veszélye, hogy abbahagyjuk ezt az egészet. ? Mindemellett a bistos.ro és/vagy biztos.ro oldalakon követhetitek, hogyan zajlanak le az írók és diákok közti találkozók.

_